13. PEPSI MAX EVEREST EXPEDÍCIÓ (2008) avagy egy zászló utazása ...
Eseménynaplók 2008. május 23-25.
05. 23.
Az utolsó várakozással töltött nap. A köhögésem a rengeteg gyógyszer és népi gyógymód ellenére is – antibiotikum, köhögés csillapító, öblögetőszerek, sós víz, inhalálás – csak enyhül, nem múlik el. Bosszantó, hogy nem mászhatunk a saját ritmusunkban, a politika diktált. Estére összerakjuk nem is olyan aprócska zsákjainkat.
Klein Dávid
Pepsi Max Everest Expedíció (2008)
Alaptábor, 2008. május 23.
05. 24.
Utoljára gyújtom meg a tábor kövekből összerótt oltárán a borókaágakat. Természetesen – mint mindig – most is saját ritmusban mozgunk a jégesésen keresztül. Az erőnlétem jó, csak a harákoló száraz köhögés zavar. A 2-esben dél körül találkozunk Joby-val. Ő – a körülményekre való tekintettel – a palackos mászás mellett döntött. Ma, hajnali 4-kor fent állt a csúcson, de lefelé jövet kifogyott az oxigénje és 8600 méteren összeomlott. Rádión kért segítséget, de senki nem tudott ebben a magasságban tenni érte. Végül önerőből verekedte le magát, és most örül az életnek. Jó barátja, egy kiváló spanyol hegymászó tegnap a Makalun életét vesztette. Ezt a hírt még nem mondhatom el neki, még előtte a leereszkedés 2-esből az Alaptáborba. Nagyon rosszul érzem magam, miközben a szemébe nézek és megölelem, jó utat kívánok neki.
Konyival alapos vacsorával készülünk a holnapi mászásra.
Klein Dávid
Pepsi Max Everest Expedíció (2008)
2-es Tábor, 2008. május 24.
05. 25.
Nyugodt, egyenletes tempóban kezdünk reggel 05:30-kor. A Lhotse-fal aljában Konyinak meggyűlik a baja a hágóvasával. Az elkallódott csavart kötőgyűrűvel helyettesíti. Én 9 óra felé döbbenek rá, baj van: a köhögés a tüdőmre húzódott, és többé nem tartható kordában. Talán hőemelkedésem is van. Kora délután van, mire elérem a 3-as Tábort. Sötét gondolatok kavarognak bennem, miközben a tüdőm – mint egy elszabadult tüzes sárkány – össze-összerándul a köhögési rohamokra válaszul. Előttem a hóban sötét foltocskák: a tüdőmből kerültek elő. Mire megjön Konyi, már tudom, hogy lemegyek. Árulónak érzem magam – önhibámon kívül, de alkalmatlan vagyok a további mászásra. Tehetetlen dühöt érzek. Megöleljük egymást, és én eltűnök a jégfal egy letörése mögött. Lefelé azon gondolkozom, milyen heroikus Konyi szóló próbálkozása, és milyen halovány eséllyel kecsegtet: egyedül, kiépített 4-es Tábor nélkül, az ismert politikai okok miatt 20 nap veszteséggel a háta mögött. Csodálom, és az esti rádiózásnál óvatosságra intem.
Az éjjel nem alszom. Lázam van és görcsös köhögés kínoz.
Klein Dávid
Pepsi Max Everest Expedíció (2008)
2-es Tábor, 2008. május 25.