04. 14. - Puja

A mai napot a lelki ráhangolódásnak szenteltük. Az Everest feltárásával foglalkozó korai (1920-as) angol expedíciók előszeretettel alkalmaztak sherpa származású magashegyi teherhordókat. (Belőlük nevelődött ki később az a szakmai öntudattal és szaktudással rendelkező hegymászó réteg – a Himalája Tigrisei – akik a mai napig segítik munkájukkal a legtöbb modern expedíciót. A Pepsi Max Everest Expedíció (2008) nem használ oxigént, és nem vesz igénybe magashegyi teherhordókat.)

A sherpák Tibetből települtek át, úgy 350 éve. Jelenleg otthonuk a Solo Khumbu völgyrendszer, azaz az Everest „előszobája”. A korai expedíciók buddhista teherhordói nem tapodták volna a Csomolungma lejtőit, amíg ehhez a Hegy hozzájárulását nem adja. A kérést egy puja keretében fogalmazzuk meg: egy láma vezetésével kántálunk, rizst, champa-lisztet szórunk a levegőben, changot (sörféleség) iszunk, ég a tűz, és nyakunkba kerül az áldást kifejező katha (kendő) is. A szertartás 2,5 óra hosszat tartott. Az öreg láma – ugyanaz, akivel Konyi már 2002-ben is találkozott, én pedig 2005-ben – éneklő hangon olvassa fel az alkalomhoz illő szent iratot, miközben mi kíváncsian fürkésszük a Hegyet: mit válaszol?

A kőből épített oltár előtt – a hagyományoknak megfelelően felhalmozzuk azokat a szívünknek kedves tárgyakat, amikre áldást kérünk. Jégszerszámok, hágóvasak, beülők és két doboz Pepsi Max is helyet kapnak itt. Ez utóbbit – reméljük – egy hónap múlva a csúcson fogyasztjuk majd el.

Délután Konyi a torkát gyógyítgatja – ebben a magasságban a levegő nagyon száraz –, én meg Asimov Alapítványát olvasom félálomban.

Klein Dávid

Pepsi Max Everest Expedíció (2008)

Everest Alaptábor, 2008. április 14.

04. 15. - Gleccserek és stratégiák

Reggel feltűnt, hogy nem csak fiziológiai, de geográfiai értelemben is egyre mélyebben alszom. Ugyanis a ki gleccserdombocska, amin a sátram terpeszkedik, szép lassan kiolvad alólam. Még egy hetet adok neki.

Bőséges reggeli után jót beszélgetek Jobyval. Stratégiáról a hegyen, lányokról és az élet egyéb nagy dolgairól. Egyeztetjük pletykafoszlányainkat is arra vonatkozóan, mikor jön meg a nepáli hadsereg, hogy ellenőrzésük alatt elkezdhessük végre a mászást.

Az Előretolt Alaptábort (ABC, 6400 m – avagy C2: 2-es Tábor) csak 21-e körül állítják fel. ABC az ügynökségünktől vásárolt csomagban szerepel, így annak kényelmi funkcióit használjuk majd, ennek ellenére mi nem várjuk ki a 21-ét. 18-án vagy 19-én felköltözünk az 1-es Táborba (magunk építjük), majd másnap – az 1-est lebontva – továbbmászunk a 2-esbe. Terv szerint ott éjszakázunk, majd másnap visszavonulunk pihenni BC-be.

Este megint megmérem az oxigén szaturációmat, azt tapasztalom, hogy az értékeim egyre jobbak (emelkedő szaturáció, csökkenő nyugalmi pulzus). Konyi torokpanaszai is elmúltak, így egyáltalán nem bánjuk, hogy pár nappal tovább maradtunk a tervezettnél.

Klein Dávid

Pepsi Max Everest Expedíció (2008)

Everest Alaptábor, 2008. április 15.

04. 16.

A vallás kötelékei szerint már tegnap fent alhattunk volna a hegyen – hisz 14-én megvolt a puja szertartásunk –, a nepáli hadsereg reakcióideje azonban sajnos lassabb.

Közben nekem kellemetlen csomók alakultak ki a nyakam és a koponyám találkozásánál. Bár az Alaptáborban 3 doktor is akad, egyelőre nem szántam rá magam, hogy összehívjam a konzíliumot.

Közben délután megjött az „army”. Mi sajnos nem láttuk a bevonulásukat, de biztos itt vannak, ha mindenki mondja. Ne feledje a nyájas olvasó, hogy az Alaptábor közel 40 csapat különféle sátortáborát jelenti. Mindegyik meghúzódik a hullámzó gleccser által kialakított saját kis jég és kőtörmelék völgyecskéjében. Mi a sajátunkból eddig alig-alig mozdultunk ki.

Mindenesetre ha a jégesés valóban nyitva, akkor holnap vagy holnapután felmegyünk.

Klein Dávid

Pepsi Max Everest Expedíció (2008)

Everest Alaptábor, 2008. április 16.

04. 17.

Az éjjel havazott. A nyirokcsomó-duzzanatok a nyakamon és a koponyám alsó felén elszaporodtak és fájdalmasak. Az Alaptábor háromfős orvosi konzíliuma (plusz Vida doki Miskolcról) antibiotikumos kezelés mellett döntöttek. Otthon tiltakoznék, idefent azonban nincs idő a szórakozásra: megmosom, majd kifésülöm (!) a hajam – a fele a sziklák között marad, és úgy néz ki, mint egy kupac jak-szőrcsomó – majd kapok egy nejlonzacskónyi gyanús zöld pirulát. Napi egy, egy hétig. Mivel enyhe hőemelkedésem is van, úgy döntünk, nem holnap, hanem 19-én indulunk fel.

Este a közösségi sátorban a Snatch című filmet nézzük meg valakinek a laptopján.

Klein Dávid

Pepsi Max Everest Expedíció (2008)

Everest Alaptábor, 2008. április 17.

04. 18.

Reggeli közben megerősítettük elhatározásunkat: holnap felköltözünk. Ennek megfelelően reggeli után rádiókat és frekvenciákat ellenőrzünk, felállítjuk, majd elpakoljuk a sátrat, amit az 1-es Táborba szánunk, élelmiszercsomagot állítunk össze, és számba vesszük az összes felszerelést, amire másnap szükségünk lesz.

Joby és én 11 után leballagunk Gora Shep-be. (Sörözni.) Útközben összefutunk Papp Gáborral, egy magyar trekkerrel.

Gorak Shep, a maga ki lepukkant fogadójával, padjaival, sörével igazi testi-lelki felfrissülést jelent. Bár a nyirokcsomók a nyakamon még mindig kellemetlenek, tagadhatatlan azonban, hogy az antibiotikum dolgozik bennem, a láz elmúlt, és alig várom, hogy felköltözzünk egy éjszakára. Holnap 3-kor kelünk, 4-kor indulunk. (Joby = Joby Ogwin, Dávid mászótársa az AHICO Everest 2006 expedíción?)

Klein Dávid

Pepsi Max Everest Expedíció (2008)

Everest Alaptábor, 2008. április 18.