Golyósport - egy ritkán hallott sport

Rögtön leszögezem: a bocsa nem korcsolya. A félreértést tisztázandó: a telefonközpontos hölgy a bocsa hallatán "ijedtében" a korcsolyásokat kapcsolta, akik persze "kísértetiesen" hasonlóan nem tudták elképzelni, hogy mit is keresek tulajdonképpen. - Kapcsolom az elnök urat - passzolták volna gyorsan tovább a vonalat, amikor "megálljt" parancsoltam, és közöltem, hogy, akkor félreértettük egymást (is). Aztán a golyósportok szövetségén keresztül már simább az ügy. Aki tehát szövetségi információra "éhezik", egyből a golyósportosokat keresse.

A bocsa sportágat úgy látszik, nem csak most fedi - olykor -homály, már az első perctől kezdve kételyek és ellentétek jellemezték. Ráadásul a történet nem is mai keletű...

Egyes kutatások szerint a bocsa "elődjét" már az őskorban is űzték: az ősember az elejteni kívánt állatokat célozta meg keze ügyébe kerülő tárggyal. Aztán amikor az életbemaradás már biztosított volt, játékként "hasznosították" tudásukat, immár finomabb mozgásokkal. Az ókori Egyiptomban egyes sírok feltárásánál is találtak a játék ősére utaló jeleket, tárgyakat. Egy régi leírás szerint pedig azért volt kedvelt, mert más sportokkal ellentétben a bocsa nem volt durva, és még jól is szolgálta a test regenerálódását. A játékhoz szükséges golyók ekkor még kőből készültek, később aztán fával és kókuszdióval is próbálkoztak - mi szem, szájnak, kéznek ingere...

- A kételyek ellenére elfogadott tény, hogy a mai játék gyökerei Olaszországból származnak; mindamellett, hogy ezidáig sehol sem sikerült rábukkanni a bocsa születésének helyére - mondta Farkas Ferenc a Magyar Bocsa Szövetség elnöke.

A középkorban piactereken és utcákon folyt a játék, de idővel meghódította a kolostorokat és várakat is. Egyházi tudósok, komoly várurak és kiváltságos hölgyek hódoltak a bocsa élvezetének; így rövid idő alatt igen népszerűvé vált. Talán hirtelen túlságosan is, ugyanis az uralkodók úgy vélekedtek: ez már eltereli a nép figyelmét! Ezért - sokakat felháborítva - 1319-ben, Franciaországban IV. Károly betiltotta. Ráadásul ezt követően öt évszázadon át nem is űzhette senki e tevékenységet. Nem sok siker koronázta a sportágat Angliában sem: 1388-ban II. Richárd, 1511-ben pedig VIII.

Henrik hazárdjátékként,, kikiáltva" betiltotta. Komolyabb változás a XVII. század környékére tehető, amikor újból népszerűvé vált a sportág - igaz igen érdekesen. Míg Angliában gyönyörű füves pályán a nemesség kiváltsága volt, addig Franciaországban a pórnép űzte a bocsát.

A sportág első komolyabb intézményesítése 1919-ben történt meg, amikor Torinóban megalakult az Olasz Bocsa Unió. Aztán a bocsa további "hírverésében" nagy szerepet játszottak az ismert, híres emberek is. A játék megihlette például a festőket is, Francisco Goyát és Pablo Picassót, de még Walt Disney rajzfilmfigurái is ismerték, játszották a sportágat
Több, mint meglepő, hogy míg a világon évszázadok óta ismerik és játsszák addig, hazánkban még csak alig tíz éve űzik. Ráadásul a sportág létezéséről is kevesen tudnak, pedig a krónikákat böngészve kiderül, hogy 1992-ben a Magyar Bocsa Szövetség Európa-bajnokságot is rendezett az Olimpiai Csarnokban. Szrapkó István, a sporttal foglalkozó Ászgárd SK vezetője is értetlenül áll a kérdés előtt; mint mondja: '83-ban a Sportlexikonban még azt írták, hogy ezt a játékot Magyarországon nem játsszák.

Szrapkó persze azt is hozzátette: a médiának, és az emberek érdeklődésének köszönhetően egyre ismertebb és keresettebb a bocsa, és az elkövetkezendő években még divatsportág is lehet belőle. Főként azért, mert a játék űzhető szabadban (salakon, döngölt földön) és teremben (szőnyegen vagy szintetikus alapú pályán) is. Ráadásul nemtől, kortól függetlenül élvezhető, és előképzettséget sem igényel.

- A fővárosban hiába működik több klub is, pálya csak három egyesületnél (Ászgárd SK, Újpest SC, Erzsébetvárosi SE) található. Ezért, aki jelentkezni szeretne, annak ezeknél az egyesületeknél érdemes érdeklődni - mondta a szövetség elnöke. Az Erzsébetvárosi Sportegyesületnél egy salakos pályán lehet bocsázni, az Újpest SC-ben egy szintetikus borítású pálya található, az Ászgárd SK pedig egy szőnyegborítású ideiglenes pályát működtet. Vidéken pedig sajnos csak Pakson van pálya, a Városi strandon. Itt két salakoson, akár villanyfényben is guríthatnak a sportág hívei - "természetesen" májustól októberig.

A játékot - egyéni versenyzők, párosok és háromfős csapatok - egy négyméter széles, huszonhat méter hosszú pályaterületen "modellezhetik". A sport lényege röviden: dobással vagy gurítással a bocsát (nagy golyót; kilencszázhúsz gramm, tizenegy centiméter átmérőjű műanyag vagy csont golyó) minél közelebb juttatni a pallinóhoz (kis golyóhoz; hatvan gramm, négy centiméter átmérőjű műanyag anyagú).