A vadászkutyák szerepe a solymászatban

A solymászatra igaz talán leginkább az a mondás, hogy eb a vadász, kutya nélkül.
A solymászat során ember, kutya és ragadozó madár alkotja azt a csapatot, ahol a közös minden részletében kidolgozott precíz munka hozza meg a várt eredményt, a vad solymászmadárral történõ terítékre hozását, a sikeres pedzést.

A solymászkutya feladata felkutatni a vadászmadárral elejthetõ rejtõzködõ vadat, stabil állásával egyértelmûen jeleznie kell a vad pontos rejtõzködõ helyét, annak esetleges ellábalását utánhúzásával jelezni kell. A kutya tevékenysége nem utalhat vad elfogására, idõ elõtti felverésére, mindaddig stabilan állnia kell a vadat, amíg a solymász a madarával a vad elfogására legalkalmasabb helyzetet fel nem vette. A solymász által felvert vad után a kutya nem ugorhat be, azt nem üldözheti. A különbözõ solymászati stílusok, különbözõ vadászati és keresési stílusokat képviselõ vadászkutyák alkalmazását, igényli. A nyílt puszta fölött több száz méter magasan körözõ sólyom alatt egy gyors, nagy területet rövid idõ alatt lekeresni képes vadászkutyára van szükség, ilyen a fajta a pointer. A bokros, nádas, esetleg ligetes területen alacsony röptû solymász madarakkal, a héjával, karvallyal való vadászat során az európai kontinentális vizslák, a magyar és a német vizslák a legalkalmasabbak. Meg kell említeni solymászati alkalmazásuk miatt a szetterek közül az angol és a gordon szettert, a spánielek közül a bretont. Mezei nyúlra való vadászat során nyílt terepen a kutya szintén hasznos segítõtárs.

Többen vannak, akik az általuk mûvelt solymászati stílushoz nem az irodalomban legalkalmasabbnak tartott kutya fajtát tartják, õk e bizonyos fajták elkötelezettjei, melyekkel szintén eredményesen solymásznak. Nincs kizárólagosság, hogy egyes kutyafajták csak meghatározott solymászati stílusoknál alkalmazhatóak. Van sólyom alatt kiválóan és eredményesen dolgozó drótszõrû magyar vizsla, breton, és van héjával eredményesen vadászó pointer is. Jelenleg hazánkban a hatályos vadászati törvény értelmében vadászaton csak eredményes vadász alkalmassági vizsgával rendelkezõ kutya vehet részt. A cél az, hogy vadászatokról a nem megfelelõen idomított és a vadásztársak szórakozását, zavaró kutyákat ki kell zárni. A solymászkutyák vizsgáján három bíró bírál (2 fõ az Országos Magyar Vadászkamara részérõl, 1 fõ, pedig a Magyar Solymász Egyesület részérõl).

A solymászkutyákkal szembeni követelmények a következõk:

" irányíthatóság, engedelmesség
" láb mellett követés, szabadon és vezetéken
" helyben maradás
" elõre küldés, fektetés távolról síppal
" behívás, megállíthatóság
" keresési stílus, tempó, kitartás
" a vad jelzése, vadmegállás, kitartás az állásban
" viselkedése vadkelésre
" közömbösség a vadászmadárral, zsákmánnyal szemben
" orrhasználat kereséskor
" orrjóság
" kapcsolattartás a vezetõvel

A vadász alkalmassági vizsgákon kizáró ok az agresszivitás az emberekkel, más kutyákkal, vagy a vadászmadárral szemben, a parancs folyamatos megtagadása, fékezhetetlenség, vadûzés, a zsákmányát birtokló madártól a vad megszerzésére utaló magatartás.
A sikeres vizsgát tett kutyák az Országos Magyar Vadászkamara által kiállított sorszámozott vadászkutya igazolványt kapnak, ami igazolja számukra a vadászatokon való részvétel jogszerûségét.

A törvény nem írja elõ azt, hogy csak és kizárólag törzskönyvezet, tiszta fajú kutyák tehetnek vadász alkalmassági vizsgát, de ekkor az azonosítás érdekében egyedi jelzéssel, tetoválással látják el a szóban forgó ebet. Ez vonatkozik a nem törzskönyvezett egyébként fajtiszta kutyákra is. A vadászkutyákat tenyésztõ szervezetek kutyákon alkalmazott egyedi jelölését a vadászati vizsgarend elfogadja.

A következõkben a solymászatra alkalmazott vadászkutyák ismertetése következik a fajtaneveknél.

Wrábel György

A http://solymaszat.uw.hu/ engedélyével!