A strandlabdarúgás

A strandfoci rövid története

A ma ismert strandfocit a brazil tengerpartokon, majd később Kaliforniában játszott akrobatikus labdarúgás inspirálta. Giancarlo Signorini, a profi strandlabdarúgás kigondolója, és a Strandlabdarúgó Szervezet (BSC) egyik alapító tagja 1992-ben egy kísérleti bajnokságot rendezett meg a Los Angeles-i Will Rogers Beach-en, ahol tökéletesítette a játék szabályait, melyek jórészt a mai napig változatlanok maradtak. 1993-ban rendezték meg az első világbajnokságot Rióban, melyet a brazil csapat nyert. Ezt az eseményt azóta is Rióban rendezik. A strandlabdarúgás az évek alatt egy szabadidősportból hivatalos Strandlabdarúgó Tornák sorozatává fejlődött, melyeket a világ legszebb helyein rendeznek, a legnevesebb sportolók és a legnagyobb TV-társaságok részvételével. A 12 perces, 3 részre tagolt mérkőzések, a szükségszerű hosszabbítás, az akadálymentes szabadrúgások és a gólok magas arányának köszönhetően a játék dinamikus és vonzó a sportszerető közönség számára.

A sport hazai rajongóinak örömére a Nestea Országos Strandlabdarúgó Grand Prix 2007-ben június 22. és augusztus 5. között több országos helyszínen, előreláthatóan fergeteges hangulatban kerül megrendezésre. A Grand Prix döntő helyszíne: augusztus 5., a balatonboglári Platán strandon kerül sor.

Néhány fontos játékszabály

1)       A játéktér téglalap alakú, hossza 30x40 méter, szélessége 17x25 méter. A játéktérnek homoknak kell lennie.

2)       A játékban két csapat vesz részt, legfeljebb 4x4 játékossal, közülük 1x1 a kapus. Mindkét csapat köteles a játéktéren lévő játékosai közül kapust megnevezni a játékosokat számozott mezzel ellátni.

3)       A cserejátékosok maximális száma az adott mérkőzésen 7 fő. A cserelehetőség a mérkőzés folyamán korlátlan számban történhet. A mérkőzés kezdetén a csapatok minimális létszáma 3 fő. Ha bármelyik csapat létszáma kiállítások, sérülések következtében kettőre csökken, a mérkőzést be kell fejezni.

4)       A mérkőzés két 12 perces félidőből áll, a félidők között szünet nem lehet több 1 percnél.

5)       Mindkét csapat jogosult félidőnként egyszer 1 perc időkérésre.

6)       Csak közvetlen szabadrúgás létezik.

7)       A büntetőrúgást, 8 méterről, a büntetőpontról kell elvégezni, Büntetőrúgáskor csak a kapus tartózkodhat a büntetőterületen belül. Valamennyi játékosnak, kivéve a rúgó játékost, legalább öt méter távolságra kell elhelyezkedni a labdától. A büntetőrúgást végző játékosnak a labdát előre kell rúgnia és ő már csak akkor rúghat ismét labdába, ha közben már egy másik játékos is hozzáért.

8)       Bedobásból, berúgásból gólt közvetlenül nem lehet elérni, amennyiben mégis a hálóba kerül a labda, úgy kapus kidobással kell folytatnia a játékot.

9)       A kapuskidobásból közvetlenül gólt nem lehet elérni. A kapus a saját csapattársától feléje szándékosan lábbal hazaadott labdát csak lábbal játszhatja meg. A kapus gólt csak úgy érhet el ha már játékba került a labda és egy másik csapattársa által kapta azt vissza.

10)   Személyi hiba: minden olyan vétség esetén, amiért szabadrúgás jár, a vétkes játékos személyi hibapontot kap. Ha egy játékos összegyűjt egy mérkőzés folyamán a négy (4) személyi hibapontot, akkor az adott mérkőzésen tovább nem szerepelhet, de helyére azonnal beállhat csapattársai közül valaki. A csapaton belüli egyéni személyi hibák összege adja a csapathibapontok számát. Ha egy csapat egy félidőben összegyűjtött öt (5) személyi hibát, akkor az ellenfél sorfal nélkül, nyolc (8) méterről büntetőrúgást rúghat. Az első büntető az ötödik személyi hiba begyűjtésével jár és ezt követően minden szabálytalanság után, de csak is nyolc méterről. Az újabb félidő elkezdésekor a csapat személyi hibapontokat újra kezdik számolni.