Kis Sándor a marokkói Világkupa futamról:
Marokkó? Mondjuk azt, hogy az Afrikai Nagy Rohanás! Marokkóban nagyon hosszú szakaszok voltak és nagyon tempósak voltak a pályák. Nem is értettük, szerintem versenyben még nem is mentünk ilyen gyorsan, pláne nem ennyiszer: pl. egy kiszáradt tó medrében rendszeresen 180 fölé ment a GPS sebességmérője. Azt gondolom, hogy ez Afrikában már majdnem egészségtelen, legalábbis az én felfogásom szerint. Lehet, hogy a buggy-sok, akik 200 fölött mentek élvezték, de nekünk a kockázati tényező, hogy Afrikában ilyen tempón autózzunk már elég sok volt.
Ilyen tempónál minden sokkal gyorsabban történik, lényegesen kisebb időd van reagálni az eseményekre. Ennek tudható be, hogy az a szemre, nagyon egyszerűen kivitelezhető kő-tárgy, amit eltaláltunk tulajdonképpen elvette a lehetőségünket az első tízbe kerülésre. Ami azért nagyon nehéz volt, bár azért tudtuk tartani ezt a lépést, hiszen az első három napban pl. Kenjiro Shinozuka is mögöttünk volt.
Összességében elégedett vagyok a csapattal, az autóval és, saját magunkkal is. Péter is és én is mindent megtettünk. Nem nagyon kolbászoltunk el a kijelölt útról sem, talán ha egy szakasz volt, ami nagyon rosszul volt felírva, ott szerintem mindenki tévedett többet - kevesebbet, mire rátalált az igazi pályára.
Kint kijött az autón néhány – mondjuk úgy - szűkebb keresztmetszet, amit most még orvosolni fogunk... de egyébként dakar-kész a csapat!!
Bővebben a csapatról: www.technosport.hu