EB 2010 Abrenau - 2. nap
Ma az időjárás kegyeskedett...kicsit... A Trattberg nevű starthelyre mentünk, amely egy hatalmas domboldal,
így mindenki kényelmesen teríthetett.
Az időjárásjelentés azonban délutánra egy közelgő hidegfrontot jelzett így ugyancsak igyekezett mindenki. A mai nap egy hurokszerű feladat volt 4 fordulóponttal, 53 km. A szervezők- érthető okokból- igyekeztek a mezőnyt a viszonylag jól áttekinthető környéken tartani... A labilis prefrontális helyzet következtében könnyen ment a kiemelkedés és a becsúszó középszintű felhőzet ellenére erős termikekkel jól haladtunk. Ennélfogva sokat nem kellett gondolkodni, mindössze arra ügyeltünk, hogy ne emelkedjünk a felhőbe mert helyenként 6-7 m/s emelések is voltak.
A startpilon nyílásakor a mezőny szinte még teljesen együtt volt. Ez nem volt valami jó érzés mert bár látványában tényleg hasonlított egy trópusi akváriumhoz, de a folyamatos emelések miatt nagy volt a káromkodás a felhőbe és a felhőből kirepülő pilóták között... Én igyekeztem kimaradni ebből a kis légi majálisból, így sikerült is legalább félpercet elbuknom az indulásnál , aztán ezt a hátrányt sikerült egyre nagyobbá gyurva magam előtt görgetni egészen a célig... Na, de azért addig még történtek dolgok....
A pilon után ismét kétfelé vált a mezőny eleje , bár az útvonal egyértelmű volt, mégis kisebb jobbra -balra próbálkozások voltak , hogy az erősebb termikkel kis előnyt szerezzenek a pilóták. Ez mindössze az első 10 km en volt látványos, mert a mezőny széthúzódásával egy időben már mindenki ugyanazon az útvonalon haladt. Sajnos nagyon sok top pilótának van ugyanolyan ernyője, ezért szinte lehetetlen felismerni ki megy a boly elején. Bár így utólag visszagondolva már a második fordulópont előtt úgy láttam , hogy az egyik Ozone-os ellépett a mezőnytől. Hegyről hegyre ugorva haladtunk a hallstatti tó felé, ahol az egyik hegycsúcs volt a fordulópont. Balázzsal nagyjából együtt repültünk kb. a mezőny első harmadában. Durva befelhőzések is voltak és ezt később szóvá is tettük , mert egyátalán nem volt sportszerű... Nem csak bele-belenyaltak a felhőbe , hanem helyenként a felhőalap felett 100-200 m magasban is bementek a felhőbe a versenyzők.
Mi igyekeztünk kikerülni a harangokat de így időt és magasságot is vesztetünk. Én elkövettem azt a hibát , igy rosszul állítottam be a fordulópont cilinderét ( 1km helyett 400m-en hagytam..) így nem váltott át műszerem. Szerencsére az új Flymasterem/ ez a reklám/ remek back up műszernek bizonyult...
Tulajdonképpen oda-vissza egy nagyjából összefüggő hegyoldalon mentünk amit kisebb völgyek szakítottak meg. Így a visszafelé vezető úton bátrabban haladtunk annak ellenére , hogy az árnyékoló felhőzet egyre jobban betakarta a völgyet. Nyugat felől izmos cumulusok is megjelentek a középszintű felhők alatt mintegy bizonygatva az erős termikus aktivitást. A"csatornák" is látványosan működtek, jobbra balra egy egy átsiklásnál több száz méteres különbségek is adódtak a versenyzők között. Nekem szerencsésen sikerült egy jól tartó csatornát találnom így a feladat utolsó harmadában már nem is tekertem. Szomorúan konstatáltam, hogy Balázsnak egy rosszabb jutott, így maradt le kicsit. Az utolsó két fordulópont mindössze néhány km-re volt egymástól ezért jól lehetett látni a befutót.
Aki az utolsó pontot / egy hegytető volt/ szintben elérte az már siklásból beért. Ennek ellenére voltak a célvonal előtt leszálló pilóták. Érdekes , hogy olyanok akik már jóval a mezőny eleje után érkeztek... Ha valaki így lemarad , akkor felesleges bekockáztatni azért a néhány másodpercért a beérést és otthagyni az emelést... Végül 6 perccel az első után 55. nek értem be. Balázs 58.nak. A többiek is beértek kicsit később. A csapatversenyben az első két pilóta eredménye számít mindennap.
Holnapra ismét elromlani látszik az idő...Jelentkezem a hírekkel.
üdvözlettel,
Fly Away Siklóerny?s Iskola és Klub
www.flyaway.hu