Érdekesség a Dunából
A Duna gemenci szakaszán egy szokatlan élőlény került kézre. Június végén, egy dunai kisszerszámos halász (Vajas-torok) reggeli varsaellenőrzés közben figyelt fel a hálóban lévő különös teremtményre. A Duna főmedrében, kb. 3 méteres mélységben lerakott varsában néhány keszeg társaságában volt egy zöld színezetű teknős is, amilyet még azelőtt sohasem látott. Az állat az oxigénhiánytól meglehetősen alélt állapotban volt, nem sokkal később el is pusztult. Felvette a kapcsolatot a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel, akik szintén megdöbbentek a látványtól. Némi utánajárást követően kiderült, hogy a hüllő egy kínai lágyhéjúteknős (Pelodiscus sinensis).
A kézre került teknős (nőstény) paraméterei: tömege: 2,6 kg, páncéljának hosszabbik mérete 32 cm és ehhez párosul még a feje és a vastag nyaka, melyek együttesen további 23 cm hosszúak. A szakirodalmak szerint hazánkban -és talán világszerte is- ez a leggyakrabban tartott és tenyésztett ajakosteknős (az állkapcsok szarukáváit kívülről húsos, vastag ajkak fedik) faj. Neve megtévesztő mert nem csak Kínában honos. Elterjedési területe óriási. Északon felöleli Oroszország zord klímájú Amur-vidékét, ahol az utóbbi időben borzasztóan megritkult, ezért is szerepel az ottani Vörös Könyvben, mint kihalással fenyegetett állatfaj. Kínában viszont szinte mindenütt megtalálható. Tajvan szigetén nagy tömegben szaporítják, akárcsak Szingapúrban, ahol azonban eredendően nem él. Koreában, Hátsó-India keleti felében és Japánban is őshonos. Élőhelyei szerteágazó karakterűek. A szennyes pocsolyáktól és a rizsföldektől kezdve, a tavakon keresztül a hömpölygő folyamokig mindenütt előfordul.
Az eset pikantériája, hogy hosszas kérdezősködést követően kiderült, nem ez az egyetlen adata a fajnak a területről, ugyanis még aznap délelőtt a Bajához közeli dunaszakaszon (Méhész-fok) szintén előkerült egy példány, de mivel igen agresszíven támadott, ezért az ottani kisszerszámos halász visszarázta a varsából a Dunába. 2007-ben ugyancsak a bajai szakaszon (Vízmű kutaknál) fogtak egy kisebb példányt, melyet utána háznál tartottak tovább.
Néhány éve az egyik bajai állatorvoshoz vittek egy lágyhéjúteknőst azzal a kéréssel, hogy a Dunából (érsekcsanádi szakasz) varsával fogott hüllőnek a szájából el kellene távolítani egy horgot. A beavatkozást követően ezt a példányt is háznál tartották.
Az állatok eredete nem ismert, egyes szakemberek szerint elképzelhető, hogy a vörösfülű ékszerteknőshöz hasonlóan ez a faj is átvészeli a telet a szabadban. Magyarországon természetes körülmények közötti szaporodásról eddig nincs információ.
Mórocz Attila (DDNPI)
