Elveink  |  Gy.I.K  |  Médiaajánlat  |  Kezdőlapnak  |  Honlapajánló 2019. november 16. szombat, napja van.  

szabadban.hu webmail

 Támogatottjaink
. BOM - 2020 Bp. Olimpia
. Budapest-Bamako
. Budapest Titans
. Cseh László
. Dani Gyöngyi
. Farkas Györgyi
. F1 Racing
Exprerience
. Hungexpo
. Kis Sándor - Technosport
. Klein Dávid
. Kovács László Formula2
. Kovács Niki 600 EB
. OLIMPIA
. ParaJet-Ski

  Fogyatékkal élők
  Mindennapok
  Paralimpia
  Sportélet

  Földön - Bakancsban
  Barlangászás
  Hegy- és Sportmászás
  Túrák, séták
  Ti küldtétek
  Tippek trükkök

  Földön - Hóban - Jégen
  Curling
  Gyorskorcsolya
  Jégen (szabadidő)
  Jégkorong
  Jégvitorlás
  Műkorcsolya és Jégtánc
  
  Sífutás
  Síugrás
  Snowboard
  Szánkó és Bobsport
  Tippek-trükkök
  Ti küldtétek

  Földön - Kétkerék
  Gyorsasági motorsport
  Enduro és más motorsport
  Motorokról
  Motoros rendezvények
  Quad
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  BMX
  Kerékpárok
  Kerékpáros rendezvények
  Mountainbike
  Országúti kerékpársport
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Földön - Négykerék
  3,2,1.GO!
  Autó különlegességek
  Autós programok
  Forma1
  Gokart
  Gyorsasági autósport
  Oldtimer és programok
  Rally és egyéb autósport
  Terepjáró
  Terep-Rallye
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Földön - Sportok még
  Asztalitenisz
  Atlétika-Torna
  Boksz
  Budo
  Duatlon - Triatlon
  Egyéb sportok
  Extrém
  Fegyveres sportok
  Futás aszfalton
  Futás terepen
  Futball-Futsal
  Golf
  Golyós sportok
  Háromtusa-Öttusa
  Kézilabda
  Kosárlabda
  Más labdasportok
  Mozgás
  Röplabda
  Sportkülönlegességek
  Sportpolitika
  Sportvilág
  Squash
  Tenisz
  Tollaslabda
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Földön - Vitalitás
  Aerobic
  Egészség
  Erőnlét
  Fitness
  Táncsport
  Táplálkozás
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Levegőben
  Ejtőernyő
  Hőlégballon
  Kisrepülők
  Sárkányrepülés
  Siklóernyő
  Vitorlázó repülés
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Vízben
  Búvárkodás
  Csónak és vizitúrák
  Csónak, Kajak-Kenu
  Hajó, Yacht, Motorcsónak
  Horgászsport
  Jet-Ski
  Kite-Surf
  Motorcsónaksport
  Műugrás - Toronyugrás
  Rafting és vadvízi sportok
  Surf
  Úszás-Szinkronúszás
  Vitorlázás
  Vizilabda
  Vizisí és Wakeboard
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Kedvenceink - Állatsportok
  Halak
  Kutyák
  Lovak
  Madarak
  Minden más
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Sporttal kapcsolatban
  Dopping
  Kultúra
  Létesítmények
  Navigáció - GPS
  Rólunk
  Sportkultúra
  Támogatjuk
  Partnereink

 
Cikk beküldése    |    Boltkatalógus    |    Fórum    |    Piactér     |    Sportfotók    |    Sportvideók    |    Humoros videók    |    Humor    |    Rólunk


34234234
 
 
A parthajózás alapfogalmai
2011-10-16 19:37:05


Mint minden mesterségnek, a hajóvezetésnek is megvannak azok az alapvető kifejezései, amelyek ismerete és helyes használata nélkül nem futhatunk ki felelősségteljesen a kikötőből. A hajózás mindenre kiterjedő szakszótára igen terjedelmes; ebben a cikkünkben azon alapfogalmak tisztázására szorítkozunk, melyek a part menti navigációban (is) nélkülözhetetlenek. Azoknál a kifejezéseknél, amelyeknek angol megfelelőjét vagy rövidítését is gyakran használjuk, ezeket is feltüntettük.

Parthajózás

Parthajózásról abban az esetben beszélünk, amikor hajózás közben a part látható. Ez azért fontos, mert a hajó helyzetének meghatározásához a szárazföldet, vagy az ott található tárgyakat, létesítményeket használjuk: világítótornyok, ismert pozíciójú és beazonosítható tereptárgyak, bóják, a vízmélység változásai, stb. Ne becsüljük alá ennek jelentőségét! Egy fokperc tévedés a pozíció meghatározásában a nyílt óceánon még elmegy, de a zátonyokat kerülgetve gyakran (nagyon) nem…

Navigáció

A navigáció szót most szűkebb értelmében használjuk, vagyis a hajó helyzetének meghatározását és ismeretét jelenti. A navigációért felelős személy, vagyis a navigátor pontosan ismeri a hajó pozícióját, meghatározza annak irányát, sebességét.

Koordináták

A navigátor által ismert pozíciót a koordináták segítségével fejezzük ki. A földrajzi szélesség és hosszúság azt mondja meg, hogy a Föld mely pontján tartózkodunk az adott pillanatban. Itt azonban máris felmerül egy probléma: e koordinátarendszer két adata síkban határozza meg helyzetünket, márpedig mi a valóságban térben vagyunk, egy gömbön (a Föld valójában nem teljesen gömb alakú, lapultsága miatt az északi és déli pólust összekötő képzeletbeli tengely rövidebb, mint az egyenlítő síkjában lévő tengely. Ennek az ellipszoid forgástestnek a felületét azonban átszámították úgy, mintha gömb lenne, és ez hajózás szempontjából nekünk tökéletesen megfelel a 70°N és 70°S szélességek között). A két adat azért elegendő mégis, mivel ennek a gömbnek csak a felszínén mozgunk, és ha azt kiterítjük egy síkba, akkor nyert ügyünk van. Már csak azért is, mert az arányok miatt 600 tengeri mérföldön belül a Föld felszíne síknak tekinthető.

Földrajzi szélesség (Latitude)

A földrajzi szélesség azt mutatja meg fokokban mérve, hogy az egyenlítőtől mennyire távolodtunk el az északi vagy a déli pólus felé. A pólusokat a Föld forgástengelye határozza meg. Az egyenlítő a 0, a pólusok a 90 szélességi fokok.

Szélességi körök

Az azonos szélességeket összekötő vonalakat szélességi köröknek nevezzük. Ezek az egyenlítővel mindig párhuzamosak, a pólusokhoz közeledve kisebbednek (rövidülnek). A szélességi köröket nevezik kiskörnek is.

Földrajzi hosszúság (Longitude)

A földrajzi hosszúság azt mutatja meg fokokban mérve, hogy a 0 hosszúsági körtől mennyire távolodtunk el keleti vagy nyugati irányban. Több lehetséges variáció (pl. Zöldfoki-szigetek, Párizs, Washington D.C.) után 1884-től hivatalosan is a Greenwichben lévő obszervatóriumon átmenő hosszúsági kört tekintik 0-nak, és ettől számítjuk hosszúságunkat két irányban, 180-180°-ig.

Hosszúsági körök

A hosszúsági körök lényegesen különböznek a szélességi köröktől: a pólusokon ugyanis összefutnak. Ezek egy gömb (azaz a Föld) főkörei, ami azt jelenti, hogy a forgástengely által kijelölt pólusokon és a gömb középpontján egyaránt átmenő sík metszi ki a gömbön. A hosszúsági köröket nevezik meridiánnak és délkörnek is.

A Föld felszíne síkban kiterítve tehát egy olyan koordinátarendszerré válik, ahol két gömbi főkör, az egyenlítő és a greenwichi délkör adják a vízszintes és függőleges tengelyt, ezek a 0 szélességi és hosszúsági körök. A kiskörök és meridiánok egymásra merőlegesek. Ez a kiteregetés azonban a síkban ellentmondásos helyzetet teremt: két szélességi és két hosszúsági kör által határolt terület egy olyan négyzet (a szélességi és hosszúsági körök egymásra merőlegesek), melynek felső oldala rövidebb, mint az alsó (a szélességi körök a pólus felé kisebbednek), vagy egy olyan szimmetrikus trapéz (a szélességi körök a pólus felé kisebbednek), melynek minden szöge derékszög (a szélességi és hosszúsági körök egymásra merőlegesek). Ez az ellentmondás azonban feloldható!

Eltávolodás

Két földrajzi hosszúság távolságát fokokban adjuk meg. Ez a távolság azonban – noha fokban kifejezve mindig ugyanannyi – tengeri mérföldben megadva már változik attól függően, hogy melyik szélességen vagyunk (a szélességi körök a pólus felé rövidülnek). Gondoljunk a dinnyére: ugyanaz a szeletnyi dinnye középen vastag, még a széleinél elvékonyodik, de mindenhol szeletnyi széles. A koordináta különbség hosszúság esetében nem távolságkülönbség. Az eltávolodás a hosszúságok egymástól való tényleges, egy egyszerű képlet segítségével tengeri mérföldre átszámított távolsága adott szélességen.

Tengeri mérföld (Nautical mile, nm)

A tengeri mérföld a hajózásban távolságok meghatározására használatos mértékegység. Egy tengeri mérföld az egyenlítőn (vagyis egy főkörön) egy fokperc hosszúságának felel meg, SI mértékegységrendszerben ez 1852 méter. A hajózásban és a légiközlekedésben 1959 óta használják hivatalosan.

Csomó (Knot, kn)

A csomó a hajózásban a sebesség meghatározására használatos mértékegység. Egy csomó = 1 tengeri mérföld / óra. A kifejezés még a történelmi időkből származik, amikor a hajó sebességét úgy mérték, hogy a bizonyos távolságokban megcsomózott kötelet a hajóból folyamatosan engedve azt számolták, hogy egységnyi idő alatt hány csomó szalad le a dobról.

Loxodróma

A loxodróma az az egyenes irányvonal, amely a „kiteregetett” koordinátarendszerben két pontot összeköt. Jellemzője, hogy minden hosszúsági körrel ugyanakkora szöget zár be, mivel a meridiánok is párhuzamos vonalakként jelennek meg a koordinátarendszerben. A Föld felszínén ábrázolva már egy csigavonal lenne az egyenlítő és a pólusok között. A parthajózásban, mikor a Föld felszínét síknak tekintjük, ez tökéletesen megfelel két pont közötti útirányunk meghatározására.

Útirány

Az az irány, amit az érkezési és indulási pont között a térképen vagy számítással meghatározunk. Értékét fokban fejezzük ki, földrajzi északi iránytól kezdve az óramutató járásával megegyező irányban haladva 000°-tól 360°-ig.

Hajóirány

Az az irány, amerre a hajó orra az adott pillanatban mutat, ezért nevezik orriránynak is. A hajó tájolója ezt mutatja fokokban a földrajzi északi iránytól kezdve az óramutató járásával megegyező irányban haladva 000°-tól 360°-ig (a mágnességről, annak a tájolóra gyakorolt hatásáról lásd korábbi írásunkat). A hajóirány a szél, a hullámok, kormányzás következtében folyamatosan változik.

Fenék feletti irány (Course over Ground, COG)

Az az irány, amerre a hajó valójában halad. A stabil tengerfenékhez képest határozható meg a földrajzi északi iránytól kezdve az óramutató járásával megegyező irányban haladva 000°-tól 360°-ig. A szél hatására különösen a vitorlásokra jellemző az oldalcsúszás (abdrift), vagyis a hajó nemcsak előre, hanem oldalra is halad, de ilyen hatása lehet egy keresztirányú áramlásnak is.

Haladási sebesség

Az egységnyi idő alatt megtett út a vízhez képest csomóban kifejezve. A hajó sebességmérő-műszere ezt mutatja. De vigyázat! Áramlások ezt az értéket befolyásolhatják, ha pl. kikötőben mozdulatlanul állva velünk szembe áramlik a víz, bekapcsolva hagyott műszerünk sebességet és megtett utat jelez.

Fenék feletti sebesség (Speed over Ground, SOG)

Az egységnyi idő alatt megtett út a tengerfenékhez képest csomóban kifejezve. A GPS készülékből nyert adat ezt mutatja (a koordináták változásából számolva). Teljes szélcsendben, álló motorral egy áramlással együtt haladva vízhez képest a sebességünk 0, ám mégis eljutunk egyik pontból a másikba, bizonyos sebességgel bizonyos utat megtettünk. (A pesti rakparton sétálva bármelyikünk láthatott már önálló helyváltoztatásra nyilván képtelen farönköt tovatűnni Baja felé…)

Hasznos sebesség (Velocity Made Good, VMG)

Az a csomóban kifejezett érték, amivel a kiindulási pontból az elérni kívánt célpont felé valójában haladunk. Vitorlázva gyakran kényszerülünk cirkálni, a vízhez, de még a fenékhez képest is repesztünk 8 csomóval, csak épp a fenék feletti irányunk, de még az orrirányunk sincs köszönőviszonyban az áhított kikötő bejáratával. A takkváltásoknak köszönhetően ugyan egyre közelebb érünk célunkhoz, ám jóval lassabban, mint amennyivel valójában a hajó halad. Ennek a célhoz való tényleges közelebb jutásnak az értéke a hasznos sebesség.

Talán szőrszálhasogatásnak tűnhet ennyi irányt és sebességet megkülönböztetni, de nem az! Napi útvonalunk megtervezésekor a számtalan egyéb mellett ezek is lényeges szempontok. A hajók döntő többségén ma már megtalálható elektronikus térképek (chart plotterek) lehetővé teszik, hogy az említett értékeket akár egyszerre is megjelenítsük. Érdemes egy pillantást vetni ekkor a kijelzőre! Minden magyarázatnál többet mond...

Amennyiben szeretnél még több hasonló cikket olvasni a hajózás sokszínű világáról, látogass el a hajozzunk.hu oldalra! 

Cikk szerzője: hajozzunk.hu 
Forrás:            hajozzunk.hu



Szerző: szabadban

A cikk képei:

 


szabadban.hu hírlevél, legfrisebb
híreink hetente a postafiókodba!




 
   

Ugrás az oldal tetejére

Médiaajánlat | Irjon nekünk | Impresszum