A mentőtutaj és használata
Hajózás közben sohase legyen szükségünk erre a tudásra
Sok esetben, ha „civil“ lép a hajóra tréfásan vagy komolyan, de megkérdezi: „Van elegendő mentőcsónak?“ Igenlő válasz esetén általában meg is nyugszik. Nos, ugyanilyen nyugodtak voltak aTitanic utasai is (de még számtalan ismert, tragikus sorsú hajót lehetne sorolni). A mentőcsónak jelenléte önmagában nem szavatolja a megmenekülést, túlélést havária esetén. Ismerni kell a mentőfelszerelések rendeltetésszerű használatát, előnyeit, hátrányait, hiányosságait. Miért? Mert elegendő egyetlen egyszer olyan helyzetbe sodródnunk, amikor az életünk múlhat ezeken az ismereteken – és akkor már nincs ismétlővizsga…
Túlélési járműből nagyon sok féle van forgalomban. Bennünket, jachtosokat mindenekelőtt a kézzel vízre bocsátható, vagy magától felúszó, felfújódó mentőtutaj érdekel. Nézzük meg először, hogy mi jellemzi ezeket a járműveket!
A mentőtutajok gumiból vagy más szintetikus anyagból készülnek, úgy, hogy a két elkülönített légkamra egyenként is képes legyen a járművet a víz felszínén tartani. A légkamrák felfúvódását a padlózat alatt található gázpalack biztosítja.
A tutaj teteje élénk narancsszínű a könnyebb észrevehetőség érdekében, és úgy van kiképezve, hogy a rajta található zsebek alkalmasak legyenek esővíz gyűjtésére. A tetőn ezen kívül még jelzőfényt adó lámpák vannak elhelyezve.
A túlélési jármű oldalán körbefutó kapaszkodó kötél van rögzítve. A vízmentesen lezárható bejáratnál a bemászást megkönnyítő hágcsó vagy lépcső található.
A tutaj alján lévő heveder arra szolgál, hogy felborulás estén vissza lehessen fordítani.
A mentőtutaj vízrebocsátásának kétféle módja lehetséges:
•kézzel, vagyis kidobással
•önmagától felúszva, hidrosztatikus kioldással.
Az első esetben az alábbi eljárási sorrendet kell követnünk:
1.legyen a kioldókötél a hajóhoz rögzítve
2.kb. kétméternyi kötél legyen kihúzva a tutaj konténeréből
3.szabad vízfelületre le kell bocsátani / dobni a konténert
4.a rögzített kioldókötelet megakadásig ki kell húzni
5.ha a konténer a tetejével felfele áll, rántsuk meg a kioldókötelet
6.kb. fél perc alatt a tutaj felfúvódik, ekkor húzzuk a hajóhoz
7.ha a körülmények engedik, közvetlenül a hajóról ugorjunk a tutajba, csak végszükség esetén ugorjunk a vízbe mentőmellényt viselve
8.csak ha mindenki a túlélési járműben van, akkor vágjuk el a hajóhoz rögzített kioldókötelet
9.igyekezzünk minél messzebbre kerülni a hajótól.
A hajó gyors süllyedésekor előfordulhat, hogy nincs idő a mentőtutaj vízre tételére. Ilyen esetben segít a hidrosztatikus kioldóegység, mely az alábbiak szerint hozza működésbe a tutajt:
1.a hajótesthez rögzített konténer süllyed a hajóval
2.másfél méteres mélység után a rögzítő hevederek kioldanak, minek köszönhetően a konténer felúszik
3.a felfújódást elindító biztosítókötél ekkor még a hajóhoz van rögzítve egy másik vékony kötéllel
4.a hajó súlya megrántja a kioldókötelet, a tutaj használatra készen a vízfelszínen lebeg
5.a vékony tartókötél elszakad.
Tegyük fel, hogy a hajó utasai, személyzete közül mindenki sikeresen felkapaszkodott a túlélési járműre. Ezzel a sikeres megmenekülés még korántsem könyvelhető el. Nem tudjuk, hogy mennyi ideig, milyen irányban, milyen körülmények között fogunk sodródni, hánykolódni. A túlélés esélyeit növelendő a jachtokon használt mentőtutajnak az alábbi kötelező felszereléssel kell rendelkeznie:
•mentőgyűrű
•biztonságos kés (nincs hegye, éle védett)
•vízmerítő
•szivacs
•viharhorgony (a jármű stabilizálására)
•evezők
•elsősegély doboz
•jelző eszközök (hangjelzők, pirotechnikai eszközök, tükör, lámpa)
•mentőjelzések táblázata
•radar reflektor
•túlélési kézikönyv
•javító készlet
•pumpa
A kötelező elemeken kívül célszerűen magunk is gondoskodjunk fontos túlélést segítő dolgokról. Ilyenek az ivóvíz, az élelmiszer, a navigációs eszközök, takarók, plusz jelzőeszközök, stb. összeválogatása a lehetőségeinkhez képest.
A túlélési járműbe jutva az alábbiakat kell tennünk:
•egyértelművé kell tenni, hogy ki a mentőtutaj irányítója
•el kell látni az esetleges sérülteket
•feladatok kiosztásával el kell terelni a figyelmet, meg kell akadályozni a pánik kialakulását (figyelőszolgálat, élelem és víz adagolása, gyógyszerosztás, stb.)
•jegyzékbe kell venni, hogy kik tartózkodnak a járművön
•mindent meg kell tenni a tutaj megfelelő állapotának fenntartására, és benne tartózkodók egészségének megőrzésére.
A túlélési jármű tárolásának helyét gondosan kell megválasztani a hajón. Ez esetben is több kritériumnak kell megfelelni:
•az első, hogy olyan helyen legyen, ahol könnyen elérhető és könnyen vízrebocsátható
•ne álljon útjában a hajón végzett munkának
•ne legyen kitéve semmiféle káros anyagnak (füst, olaj, szikra, stb.) és hőnek
•biztosítva legyen a szabad felúszása
Az ismertetés elején annak a reményünknek adtunk hangot, hogy soha senkinek semmilyen körülmények között nem kell majd gyakorlatban alkalmazni a fenti ismereteket. De, ha mégis…
Egy havariára lelkileg nem lehet felkészülni. Nem tudjuk előre, hogy a kiélezett szituáció mit hoz ki belőlünk: pánikot vagy épp a határozott, gyors és jó döntések meghozásának képességét. Készüljünk fel hát arra, amire tudunk. Milyen túlélési eszköz hol található, mire és hogyan használható. Ne spóroljuk meg azt a kis időt, amit ezek elsajátítására, majd folyamatos ismétlésére érdemes szánni. Ne legyünk restek hajónk utasait felvilágosítani a szükséges tudnivalókról.
Tegyük mindezt azért, hogy nyugodt lelkiismerettel vágjunk neki a tengernek.
Amennyiben szeretnél még több hasonló cikket olvasni a hajózás sokszínű világáról, látogass el a hajozzunk.hu oldalra!
Cikk szerzője: hajozzunk.hu
Forrás: hajozzunk.hu