Még valamikor 2006. nyarán jött az ötlet, miközben a számítógépem monitorát bámultam. Nézegettem a portál autósport kategóriájának cikkeit és elidőztem a tavalyi Budapest-Bamako egyik cikkében, ahol nagyon sok afrikai kép volt. Ahogy nyitogattam a képeket, elhatalmasodott bennem a régi, gyerekkori „Afrika vágy” és feltört bennem a 2005-ös Budapest-Bamako rajtja során érzett kín, ahogy az akkori indulók sorra elgurultak előttem, hogy nekivágjanak a közel 8000 km-es távnak.
Egyet mondok, mást ne mulass alapon, nyúltam a telefonhoz és felhívtam a szomszédomat Csabát, aki történetesen autóversenyző, hogy lenne-e kedve.., mit szólna ha.., mi a véleménye? Tudtam, hogy jó helyen kapizsgálok, mert Csabám legelső reakciója kb. annyi volt miután elmondtam neki az ötletet, hogy: Hogy a viharba ne mennénk wazze! Simán megnyerjük.
Klassz hozzáállás! De mondtam neki, hogy higgadjon, mert nem eszik olyan forrón azt a kását! Nem a sarki homokozóba hívom színes vödröcskékkel várakat építgetni, hanem egy bő 8000 km-es autóversenyre, ahol az ember csak magára számíthat egy olyan földrészen, ahol 150 évnyi behozandó hátrányuk van és még a rabszolgatartás bizonyos formái is fellelhetőek. Nem is beszélve, a maláriaszúnyogról, vagy a sárgalázról de megemlíthetjük muzulmán vallást, ami a mi számunkra ismeretlen, de ott mindennél fontosabb, szent dolog és a legenyhébb megsértése is súlyos következményeket vonhat maga után.
A lényeg az, hogy elhatároztuk, hogy belevágunk és irány az afrikai földrész meghódítása! Szépen hangzik ugye? Pedig a gondok még csak most kezdődnek! Sok-sok nehéz vagy szinte lehetetlen akadályt kell leküzdeni még azelőtt, hogy akár egy métert is gurulnánk Bamako felé.
Kezdem mindjárt az anyagi részével. Egy ilyen kaliberű verseny –még ha fapados Dakarnak is hívják- kb. 1.5 millió forintba kerül alsóhangon. Nevezési díj, üzemanyag, kaja, oltások, vízumok, tartalékdolgok, tartalék pénz, szállás stb. Amikor ezeket számba vettem, elszontyolodtam kissé … hol van nekünk ennyi pénzük? Hogy is gondolhattam egy pillanatig is, hogy mi, mint a szabadban.hu versenycsapata januárban elindulhatunk a többi nevezővel? Botor gyermek…
De elővettem a titkos fegyveremet, amit úgy hívnak, hogy logikus gondolkodás! Lássuk csak. Még van két nap a nevezés lezárásáig. Hamar felhívtam a Villám Gézát, hogy van-e még hely egyáltalán és mit kell tennem ahhoz, hogy ne csak médiatámogatója, hanem aktív részese is lehessek a második Budapest-Bamako futamnak. A telefonbeszélgetés után ismét felcsillant a remény halvány sugara. Gézának köszönhetően csak az összeg felét kell befizetni, a másik fele ráér később! Mivel már csak két hely volt 120-ból, kezembe véve az irányítás fonalát, felhívtam a nevelőapámat, aki kisegített a szükséges összeggel (még mindig nagyon köszönöm neki), amit másnap be is fizettünk a szervezésért felelős irodában. A szükséges papírok aláírása után már hivatalosan is a Budapest-Bamako 2007 Rally versenykategóriájának indulói közé tartoztunk. Így már a szabadban.hu is indul a BudapestBamako 2007-es futamán és hivatalosan is mi vagyunk a két Bamakoma! Elkezdődött hát életem nagy kalandja. Legalábbis megtörtént a hozzávezető út első fontos lépése.
Írta: cézé
Folyt.köv….