Elveink  |  Gy.I.K  |  Médiaajánlat  |  Kezdőlapnak  |  Honlapajánló 2019. december 16. hétfő, napja van.  

szabadban.hu webmail

 Támogatottjaink
. BOM - 2020 Bp. Olimpia
. Budapest-Bamako
. Budapest Titans
. Cseh László
. Dani Gyöngyi
. Farkas Györgyi
. F1 Racing
Exprerience
. Hungexpo
. Kis Sándor - Technosport
. Klein Dávid
. Kovács László Formula2
. Kovács Niki 600 EB
. OLIMPIA
. ParaJet-Ski

  Fogyatékkal élők
  Mindennapok
  Paralimpia
  Sportélet

  Földön - Bakancsban
  Barlangászás
  Hegy- és Sportmászás
  Túrák, séták
  Ti küldtétek
  Tippek trükkök

  Földön - Hóban - Jégen
  Curling
  Gyorskorcsolya
  Jégen (szabadidő)
  Jégkorong
  Jégvitorlás
  Műkorcsolya és Jégtánc
  
  Sífutás
  Síugrás
  Snowboard
  Szánkó és Bobsport
  Tippek-trükkök
  Ti küldtétek

  Földön - Kétkerék
  Gyorsasági motorsport
  Enduro és más motorsport
  Motorokról
  Motoros rendezvények
  Quad
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  BMX
  Kerékpárok
  Kerékpáros rendezvények
  Mountainbike
  Országúti kerékpársport
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Földön - Négykerék
  3,2,1.GO!
  Autó különlegességek
  Autós programok
  Forma1
  Gokart
  Gyorsasági autósport
  Oldtimer és programok
  Rally és egyéb autósport
  Terepjáró
  Terep-Rallye
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Földön - Sportok még
  Asztalitenisz
  Atlétika-Torna
  Boksz
  Budo
  Duatlon - Triatlon
  Egyéb sportok
  Extrém
  Fegyveres sportok
  Futás aszfalton
  Futás terepen
  Futball-Futsal
  Golf
  Golyós sportok
  Háromtusa-Öttusa
  Kézilabda
  Kosárlabda
  Más labdasportok
  Mozgás
  Röplabda
  Sportkülönlegességek
  Sportpolitika
  Sportvilág
  Squash
  Tenisz
  Tollaslabda
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Földön - Vitalitás
  Aerobic
  Egészség
  Erőnlét
  Fitness
  Táncsport
  Táplálkozás
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Levegőben
  Ejtőernyő
  Hőlégballon
  Kisrepülők
  Sárkányrepülés
  Siklóernyő
  Vitorlázó repülés
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Vízben
  Búvárkodás
  Csónak és vizitúrák
  Csónak, Kajak-Kenu
  Hajó, Yacht, Motorcsónak
  Horgászsport
  Jet-Ski
  Kite-Surf
  Motorcsónaksport
  Műugrás - Toronyugrás
  Rafting és vadvízi sportok
  Surf
  Úszás-Szinkronúszás
  Vitorlázás
  Vizilabda
  Vizisí és Wakeboard
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Kedvenceink - Állatsportok
  Halak
  Kutyák
  Lovak
  Madarak
  Minden más
  Ti küldtétek
  Tippek-trükkök

  Sporttal kapcsolatban
  Dopping
  Kultúra
  Létesítmények
  Navigáció - GPS
  Rólunk
  Sportkultúra
  Támogatjuk
  Partnereink

 
Cikk beküldése    |    Boltkatalógus    |    Fórum    |    Piactér     |    Sportfotók    |    Sportvideók    |    Humoros videók    |    Humor    |    Rólunk


34234234
 
 
A magyar műugrósport kialakulása és fejlődése
2008-01-06 06:53:04


A „vízbe ugrás” már az ókori Egyiptomi kultúrában is megtalálható volt. Az erre utaló freskókat a piramisokban találták a kutatásaik során a régészek. Az újkori „műugrást” a XVII. században az angol tengerészek a szabadidő eltöltése, illetve bátorságpróba miatt kezdték művelni. Az álló hajóról a tengerbe ugrottak, mint az a korabeli hajónaplókban is olvasható. Hazánkban a többi országhoz képest elég későn kezdtek a műugrással foglalkozni. Ausztriában 1881-ben tartották meg az első Országos Műugró Bajnokságot. Magyarországon 1890 körül nemcsak Budapesten, hanem a történelmi Magyarország sok városában (Nagyvárad, Nagyszeben, Kolozsvár, Fiume, Újvidék illetve Szeged, Debrecen, Sopron) nyaranta volt műugróélet. A Magyar Úszó Szövetség 1907-ben alakult. Nálunk 1910-ben rendezték az első Műugró Bajnokságot, melyet Rajágh László a MAC versenyzője nyert meg. Az első Toronyugró Bajnokságon 1929-ben Vajda László az US Triestina versenyzője győzött. Erdős Vera a BEAC színeiben nyeri 1930-ban az első Női Műugró Bajnokságot. Az első Női Toronyugró Bajnok 1936-ban Fonyó Lívia.

Az I. Világháború előtt uszodánk alig volt, ugródeszkánk jóformán semmi. A Millenáris pályán lévő uszodában egy gerendákból összeállított hordozható állványt használtak, melyet az ugrók vittek a medence partjára. Az állvány felbillenését úgy akadályozták meg, hogy néhány nagy súlyú ember az állvány aljára telepedett. Az 1911-es Országos Bajnokságot is itt rendezték. 1912-ben hasonló ugróállvány került a Császárfürdőbe. Érdekesség, hogy az állványon kis harang volt, melyet az ugrás előtt megkongattak, hogy a fürdőzők ne ússzanak az ugró alá.

1920-ban már Újpesten az UTE uszodában (Népsziget) 1 és 3 méteres műugró- és 5 méteres tornyot építettek a sportolók részére. Télen a Hungaria fürdőben tartották az ugrók az edzéseiket. A fürdő megszűnése után a Rudas fürdőben 1 méteres deszkával és a karzatról ugrottak a versenyzők, de a 2 méteres vízmélység miatt veszélyes volt az ugrás és betiltották az edzéseket.

„Zwarg bácsi,” (Zwarg József mérleggyáros Bp. III. kerület, Szépvölgyi u. 12) aki legőszintébb barátja volt a műugró sportnak az I. Világháború előtt, alatt és után is, saját költségén építtetett állványokat, melyről gyakorolhattak a versenyzők. Az állványt a Batthyány téri katonai uszodában, valamint a Császárfürdőben állították fel. 1925-ig ezeken az állványokon rendezték a versenyeket. Zwarg bácsi az ugrást tartotta a legegészségesebb testmozgásnak, és még 76 évesen is ugrott azt állványokról. 1925-ben Harmudt Mihály úszómester gyűjtést rendezett egy ugróállvány megépítésére, melyet az első EB-re el is készíttetett a Császár uszodába.

1923 és 1935 között minden évben Középiskolai Bajnokságokat rendeztek Budapesten. Innen kerültek ki a harmincas évek végén, illetve negyvenes években az európai hírű ugrók. Gróf Klebelsberg Kunó oktatásügyi miniszter az anyagi erőforrások megteremtésével elősegítette a Nemzeti Sport Uszoda felépítését. Hajós Alfréd tervei alapján 1930-ban épült meg a fedett 33 1/3 méteres, műugrásra is alkalmas uszoda. Vidéken is sorra épültek az uszodákban az 1 és 3méteres műugróállványok, de ezeket csak nyáron lehetett használni, mert fedett létesítmény nem volt. Megindult a vidéki műugró élet Sopronban, Siófokon, Szegeden, Debrecenben, Gyulán, Szolnokon.

1930-ban kezdett edzősködni Nagy Károly, akit a Magyar Műugrósport megteremtőjének tartunk. Ő nevelte ki a magyar műugrósport EB érmeseit és Főiskolai Világbajnokait. 1936-ban épült meg a Nemzeti Sportuszoda nyitott 50 méteres úszó és szabvány szerinti műugró medencéje. Az önálló műugró medencékhez 2 db 3 méteres, 2 db l méteres rugalmas továbbá 10 méteres és 5 méteres szilárd elugró hely is tartozik. Ez a létesítmény nagyon nagy lehetőséget biztosított a sportolóknak. Ezt a negyvenes és ötvenes évek eredményei igazolták. 1936-ban Berlinben vettek részt először magyar műugrók az Olimpián. Hídvégi László, és Hódi László képviselte színeinket. A londoni EB-n 1938-ban bronzérmet szerzett Hídvégi László férfi toronyugrásban.

A II. Világháború a műugrósport fejlődését is kettétörte. Budapest ostroma alatt a Nemzeti Sportuszoda 50 méteres úszó medencéjét istállóvá alakították át, a 10 méteres toronyban „Before” légvédelmi ágyú üzemelt. Szerencsére az ostrom alatt komolyabb kár nem keletkezett az uszodában. 1945 tavaszán az edzők és sportolók takarítják ki az uszodát, és újra megindul az élet. Zságot Irén személyében 1947-ben Főiskolai Világbajnoka van sportágunknak. 1950-ben a Kinizsi, az Újpesti Dózsa és a Lokomotív nagy fővárosi klubok voltak, melyek nagyon sok sportolót foglalkoztattak. A kisebb egyesületekben és a vidéki klubokban, Gyulán, Debrecenben, Szolnokon és Szegeden is nagyon sok versenyző volt. Dömény László 1954-ben kiadta a „Műugró sport oktatása” című kézikönyvet, mely a leendő edzőknek nagy segítség.

A BVSC uszoda műugró létesítménye 1956 nyarára elkészült és így már két komoly létesítménnyel bír a sportág. Itt készül fel a Melburne-i Olimpiára Sihák Ferenc és Gerlach József, valamint itt edzett a BVSC műugró szakosztályának nagy létszámú versenyzője. Sajnos az 1956-os forradalom után a versenyzők 80 %-a az edzők 90 %-a külföldre távozik. 1958-ban Budapest rendezi a IX. Úszó, Műugró és Vizilabda Európa Bajnokságot. Ezen az EB-n Újvári László személyében 3 méteres műugrásban bajnokságot nyertünk, Márton Jenő toronyugrásban lett bronzérmes. A hatvanas évek elején a kilenc budapesti egyesületet négy edző irányította. Debrecenben, Szegeden vasutas klubok voltak, Gyulán a Helyipari Sportkör működtetett műugró szakosztályt.

1960-ban Rómában ketten képviselték színeinket, míg Tokióban 1964-ben egy műugró vett részt az olimpián. 1965-ben megszűnt az FTC és az Újpesti Dózsa műugró szakosztálya. Jóformán a BVSC műugró szakosztálya jelentette Budapesten a műugró sportot, de még működött Gyulán, Szolnokon és Debrecenben is műugró szakosztály. Sajnos a BVSC műugró létesítményének 1970-es megszüntetése a létesítmény helyzetünket a harmincas évek színvonalára süllyesztette. Viszont a KSI 1970-es megalakulása és több fiatal edző munkába állása újabb fejlődést adott a műugró sportnak. Ez a BVSC műugró szakosztályát is jobb munkára ösztönözte. A BVSC műugró szakosztálya 1975-ben az Ungvár utcai általános iskola testnevelőjével karöltve egy sportiskola rendszerű utánpótlást hozott létre. Az innen kikerült sportolók ifjúsági EB éremszerző, felnőtt EB-ken döntős illetve pontszerző helyezést értek el. A KSI 1978-as megszűnése és a versenyzők az OSC-be igazolása tovább erősítette sportágunkat.

Az 1980-as moszkvai olimpiára két műugró került ki. Kelemen Ildikó (BVSC) 8. helye nagy sikere a sportágnak. A 80-as évek elejére az összes vidéki műugró szakosztály megszűnt, utoljára a debreceni. Az 1988-as szöuli olimpián három BVSC versenyző vesz részt, Kelemen Ildikó a döntős XI. helyezést szerezte meg. 1989-ben a MUSZ-tól külön válik a vízilabda és a műugrás. Megalakul a Magyar Műugró Szövetség. Alapító egyesületek: BVSC, OSC, és a Hunyadi Szabadidős SE.

Az 1992-es barcelonai olimpián három női versenyző vesz részt. 1993-tól napjainkig sok kis egyesület alakul. 1997-től a szolnoki Repülőtiszti Főiskolán műugró létesítmény és természetesen szakosztály is működik Dunay Pál többszörös magyar műugró bajnok őrnagy, és az MHSZ közreműködésével. A szolnoki uszodában már háromszor rendeztünk nemzetközi versenyt, Olimpiai Reménységek Versenyét a fiatal ugróknak. A több kis egyesület közül a Laguna Diving Clubban végzett munka eredménye, egy világ élvonalába tartozó versenyző kinevelése. A 2000-es Sydney-i olimpián Lengyel Imre a BVSC versenyzője a XI. helyen végzett 3m-es műugrásban.

Örökös Bajnokaink

NŐK

 

 

FÉRFIAK

 

Gergelyné Zságot Irén

BVSC

 

Dóra József

OSC

Kelemen Ildikó

BVSC

 

Konkoly János

BVSC

Rozgonyiné Tóth Mária

BVSC

 

Márton Jenő

Újpesti Dózsa

 

 

 

Némedi Károly

OSC


Főiskolai Világbajnokaink (Universiade)

1927 Róma

férfi toronyugrás

Kisfaludi Elemér

LASE

1937 Párizs

férfi 3 m műugrás

Hídvégi László

MAC

1947 Monte-Carlo

női 3 m műugrás

Zságot Irén

BVSC

1947 Monte-Carlo

női toronyugrás

Zságot Irén

BVSC

1997 Messina

férfi l m műugrás

Lengyel Imre

LDC

1997 Messina

férfi 3 m műugrás

Lengyel Imre

LDC


Európa Kupa győztes

1997 Belluno

férfi 3 m műugrás

Lengyel Imre

LDC


Európa Bajnokság I.-III. helyezettek

1938 London

férfi toronyugrás

Hidvégi László

MAC

III. hely

1947 Monte-Carlo

női toronyugrás

Zságot Irén

BVSC

II. hely

1947 Monte-Carlo

férfi 3 m műugrás

Hídvégi László

FTC

III. hely

1958 Budapest

férfi 3 m műugrás

Újvári László

FTC

I. hely

1958 Budapest

férfi toronyugrás

Márton Jenő

Újpesti Dózsa

III. hely

1999 Isztambul

férfi 3 m műugrás

Lengyel Imre

LDC

II. hely

2002 Berlin

férfi toronyugrás

Lengyel Imre

BVSC

II. hely

2002 Berlin

férfi torony szinkron

Lengyel - Hajnal

BVSC-SzHSE

II. hely


Olimpiai I.-VIII. helyezettek

1956 Melbourne

férfi toronyugrás

Gerlach József

BVSC

IV. hely

1956 Melbourne

férfi toronyugrás

Sihák Ferenc

BVSC

VII. hely

1956 Melbourne

férfi 3 m műugrás

Gerlach József

BVSC

VIII. hely

1980 Moszkva

női toronyugrás

Kelemen Ildikó

BVSC

VIII. hely

A műugrásban végrehajtható ugrások az 1800-as évek végétől napjainkig nagyon nagy fejlődésen mentek keresztül.

A műugrásban 5 csoportból kell a versenyprogramot összeállítani: előre, hátra, auerbach, delfin, csavar. Az öt kötelező ugrás össznehézségi foka maximálva van, a nőknél és a férfiaknál egyforma. A szabadon választott ugrások egyike sem egyezhet meg a kötelezőkben már bemutatottakkal. Nehézségi fokuk viszont nincs korlá



Szerző: szabadban

A cikk képei:

 


szabadban.hu hírlevél, legfrisebb
híreink hetente a postafiókodba!




 
   

Ugrás az oldal tetejére

Médiaajánlat | Irjon nekünk | Impresszum