Olimpiát Csepelnek!
Népszava, 2010.04.24.
7. oldal
Magyarországon az olimpia rendezésének gondolata sok évtizedes, az elképzelések mára megmaradt, kissé romos emlékét úgy hívják, hogy Népstadion. Amikor elkészült, egy ország volt büszke rá, ma viszont csak sziluettjében emlékeztet az egykori dicsőséges napokra.
Az olimpia álom maradt, de néhány évvel ezelőtt egy igen erős koalíció jött létre a magyar gazdaság képviselőiből, amely megálmodta, hogy legyen olimpia Budapesten.
"Reggel a tv-ben néztem azt a műsort, amit a kanadaiak Vajda Péter emlékére készítettek, akinek köszönhetik a téli olimpiát. A magyar üzletember és vízionárius (aki 1938-ban emigrált Kanadába) kezdeményezésére és munkájával kezdte el Vancouver a szisztematikus felkészülést és a pályázást 1960-ban. Negyven évet dolgozott az ügyön, és végül 4 hónappal a kedvező NOB-döntés után halt meg 92 évesen, 2003-ban...Kár, hogy a mi országunk soha nem tudta értékelni azokat, akik hajlandóak hegyeket mozgatni" - írta üzenetében Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) vezetője a Nemzeti Sporttanács állásfoglalására válaszul.
A Nemzeti Sporttanács (NST) ugyanis nem támogatta a 2020-as olimpiára való jelentkezéssel kapcsolatos törvényjavaslatot, amelyet a budapesti olimpia előmozdítására alakult társadalmi szervezet (BOM) készített, az Országgyűlés pedig nem szavazott róla. Az NST jelenlegi álláspontját azzal indokolta, hogy az olimpiai pályázatról szóló törvény elfogadásához a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) között egyértelmű egyetértés szükséges, ez azonban nem áll fenn. Ugyanakkor kiemelték, hogy örömmel üdvözölnének egy magyar olimpiát, és a 2020-as játékokra való jelentkezést sem látják irreálisnak.
A BOM vezetője, a Budapesti Értéktőzsde volt elnöke szerint a budapesti olimpia legnagyobb ellenfele maga Magyarország, vagyis a beteg, önpusztító magyar mentalitás. Ha képesek lennénk ezt az akadályt legyőzni, akkor gyakorlatilag bárkivel, bármely várossal jó eséllyel venné fel a versenyt Budapest.
Az elmúlt hónapok vitái teljes mértékben igazolták Szalay-Berzeviczy Attila véleményét, az, ami az olimpiai törvény körül történt, semmi másról nem szólt, mint személyes ügyekről, sértettségről, emberi hiúságról, arról, hogy a budapesti olimpia ötletét a BOM fogalmazta meg és nem a MOB. Pedig ami a fejlesztéseket illeti, vannak, amelyek szükségesek az olimpia megrendezéséhez, és már készülnek: a 4-es metró, az M6-os autópálya, a Ferihegyi reptér bővítése, a Margit híd rendbetétele vagy az M0-s körgyűrű zárása.
Más projektekre egyszerűen nagy szükség van, az olimpia azonban felgyorsítaná a fejlesztésüket. Ilyen az észak-csepeli térség infrastruktúrájának fejlesztése a Gubacsi és a Galvani hidak megépítésével, az észak-déli irányú 5-ös metróvonal kiépítése, a Ferihegyi gyorsforgalmi út szélesítése, fő vasútvonalaink fejlesztése és Budapest legnagyobb stadionjának kérdése. És végül vannak azok a projektek, amelyek olimpia nélkül valószínűleg soha nem fognak megvalósulni. Ilyen a 2-es metró vonalának meghosszabbítása a Ferihegyi reptérig és gyakorlatilag az összes új sportlétesítményünk.
Ahhoz, hogy mindez létrejöhessen, szükség van, pontosabban szükség lenne egy keretre, amelyet a meg nem szavazott olimpiai törvény biztosítana. A nemzeti vállalkozások politikai támogatásáról és megvalósulásáról már többször rendelkezett az Országgyűlés. Ilyen volt a Sugár út építése 1870-ben, a Millenárisépítkezések 1896-ban vagy a Budapest Sportcsarnok újjáépítése 2000-ben. A különleges szabályozás oka minden esetben az, hogy a létező szabályozási környezet nem volt és ma sem képes hasonló nagy projektek lebonyolítására.
Most hadd hivatkozzak valakire, akinek látszólag nincs köze az olimpiához, de nagyon is sok köze van Magyarország jövőjéhez, hiszen ő, Csermely Péter 2006 óta a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke, egy sokoldalú tudós, aki az interneten vezeti naplóját. Március közepén azt a címet választotta írásának: Mikor lenne jobb a magyar? "A bejegyzésben néhány példát szeretnék hozni arra, hogy hogyan és miért lehet egészséges nemzeti öntudatunk, és arra is, hogy miért érzem azt, hogy válaszúthoz érkeztünk, ahonnan vagy a kiteljesedés, vagy pedig az önkorlátozás irányába megyünk tovább." Ezt írja Csermely Péter, aki aztán a nemzeti önbecsülés pozitív példájaként idézi Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke elemzését a magyar főváros helyzetéről: "Budapest közel kétmilliós lélekszámával az Európai Unió 8. legnépesebb városa. 600 kilométeres sugarú körzetében 12 főváros található a maga körülbelül összesen 180 millió lakosával, ahol az átlagos vásárlóerő tavaly éves szinten 15 860 USD volt. Ez a kelet-közép-európai régió 2854 milliárd dolláros éves GDP-vel rendelkezik. Területre sokkal kisebb, mint Oroszország vagy Brazília, de a lakosság létszámát és vásárlóerejét tekintve sokkal erősebb.
Sokatmondó adatok a magyar főváros térségének gazdasági potenciáljáról, amely megelőzi Oroszországot, Brazíliát, de még Pekinget is. Büszkék lehetünk erre? Tudatosíthatjuk mindenkiben, hogy mi jó helyen, Európa egyik legizgalmasabb szegmenségben, eltérő kultúrák találkozási pontján vagyunk? Szerintem igen, írja Csermely Péter, hangsúlyozva: a sokszínűségre, a környezet változatos gazdagságára építő önmeghatározás a válságokra készülő mai világban biztonságot ad, és ez nyerő.
Én magam Csepel országgyűlési képviselője vagyok, tehát azt is nézem, mit jelent az olimpia Csepelnek. Nos, tavaly októberben, az Építészet Hónapja 2009 keretében mutatták be Észak-Csepel fejlesztési terveit, amelyek egyik alappillére Budapest 2020-as olimpiai pályázata.
Amennyiben lesz Budapesten olimpia, annak valószínűleg Csepel lesz az egyik legnagyobb nyertese. Korábban ugyanis a kerület és a város vezetése ezt a kiaknázatlan lehetőségeket rejtő szigetet jelölte meg, mint a rendezvény egyik fő helyszínét. A Csepel-sziget északi része jelenleg a főváros legnagyobb összefüggő, beépítetlen területe, amely számos kedvező adottsággal rendelkezik.
Megismétlem, amit Csermely Péter leírt: mi jó helyen, Európa egyik legizgalmasabb szegmenségben, eltérő kultúrák találkozási pontján vagyunk.
Az olimpia egy új várost teremtene Budapesten, élményt adna egy nemzedéknek, munkát tízezreknek, öregbítené jó hírünket a világban. Akkor miért nem csináljuk meg?
Az olimpia egy új várost teremtene Budapesten, élményt adna egy nemzedéknek, munkát tízezreknek, öregbítené jó hírünket a világban.
A szerző országgyűlési képviselő.
Szerző: Avarkeszi Dezső