Január második hétvégéjén a madarászok országszerte felkeresik azokat a helyeket, ahol bagolycsapatok gyülekezéséről tudnak, hogy számba vegyék a nálunk telelő baglyokat.
A számlálás során elsősorban erdei fülesbaglyok kerülnek a megfigyelők távcsövei elé, néha azonban akadnak közöttük réti fülesbaglyok is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tél beköszöntével az emberi településekre behúzódó, ott csapatokba verődő fülesbaglyok a környéken költő állományból származnak, így a tél közepén elvégzett számlálással természetvédelmi szempontból fontos információhoz juthatunk a fészkelő állomány nagyságára vonatkozóan.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság az országos akció kapcsán adatgyűjtésbe kezd, hogy összeállítsa az illetékességi területére érvényes „bagolyleltárt”. Bízunk benne, hogy az eddig ismert telelő- és fészkelőhelyek listája bővülni fog. A védett természeti értékek adatainak gondozásával megbízott szervként pontosabb képet szeretnénk kapni a nálunk élő fajok elterjedéséről, állományuk nagyságáról.
A baglyok éjszakai életmódot folytató ragadozó madarak, életük nagy részét a kíváncsi szemek elől rejtetten élik. Nyomaikat azonban felfedezhetjük, ha a közelünkben telepszenek meg: táplálékmaradványaikat (a szőrt és a csontokat) kis gombócok formájában felöklendezik, sokszor ezek a köpetek árulják el jelenlétüket. A párválasztás időszakában az alkonyati, kora esti órákban az öreg madarak gyakran hallatják fajra jellemző hangjukat, a fiókák pedig a fészek elhagyása utáni néhány hetes időszakban hívják fel magukra füttyögésükkel, visításukkal a táplálékkal érkező szülők – és a környéken lakó emberek – figyelmét.