Henry Cookson (31), Rory Sweet (39) és Rupert Longdson (34) és a kanadai Paul Landry csak sífelszerelést és kite ernyőt használva tett meg 1.750 kilométert az Elérhetetlenség Fokáig (Pole of Inaccessibility), amely a déli kontinens közepe, és a legmesszebb van a tengertől.
"Már az összeomlás határán voltunk, de amikor elértük a célt, egymásra néztünk, és elkezdtünk nevetni" - idézte fel műholdas telefonon nyilatkozva az út legkellemesebb pillanatát Henry Cookson.
Az Elérhetetlenség Fokát egy életnagyságú Lenin-mellszobor jelzi, amelyet még 1958-ban hagyott hátra egy szovjet csoport - ők járművekkel jutottak el odáig.
"Láttuk a nagy fekete pontot a horizonton. Egyre nagyobb lett, majd már a szobor alakja is kivehetővé vált. Elképesztően szürreális volt, miután 1750 kilométert tettünk meg az Antarktiszon" - jegyezte meg Henry Cookson.
A csapat hihetetlen mélységeket és magasságokat élt meg a néha -50 fokos út során, három vagy négy napon keresztül például meg sem mozdult a levegő, így nem használhatták a kite-felszerelést.
Henry Cookson hozzátette: végig segítették egymást, hogy azonos sebességgel haladjanak, elhárítsák a felszerelés hibáit, és a terheket is megosztották.
A magát N2i Team-nek (
Novo to Inaccessibility) nevező csapat december elején, Fokvárosból azért indult útra, hogy pénzt gyűjtsenek egy alapítványnak, amely fogyatékkal élőknek szervez kalandtúrákat.
A társaság a Lenin-szobor mellett ásta be magát, és várhatóan február hetedikén tér vissza az Egyesült Királyságba.
Forrás:inforadio.hu
További képek, és részletes cikk angolul a BBC és a ThePoles honlapján.
