05.14
A mai napot egy tó rezzenetlen tükréhez hasonlíthatnám. Bármilyen esemény fodrot vetne benne, de nem – nem történik semmi az Alaptábor kősivatagában. Californiába sem megyünk le: rég yüanjaink végére értünk. Tingriből hozott üdítőinket iszogatjuk, néha statisztikai adatokkal bíztatjuk egymást (ez az expedíció 47. napja, még 14 nap és otthon vagyunk, egy hét, és kiderül, megcsináltuk-e stb.), majd ebédre megkapjuk a pizzánkat (Konyi nem szereti), vacsorára pedig a csirkét (Konyi nem eszik csirkét). Ez nem Konyi napja.
Az időjárás-előrejelzések továbbra is bíztatóak 20-ára és 21-ére.
Klein Dávid
EDGE 8000 – Eseményhorizont
az AHICO Everest Expedíció (2007) Alaptábora (5200 m)
05.15.
Első ránézésre a mai nap a tegnapi másolata. Valójában ezek a pihenőnapok is telítve vannak történésekkel. Ma például tapinthatóan erősebbek vagyunk. Talán azért, mert ez az utolsó napunk idelent, talán azért, mert végre akad 1-2 feladat, amit el kell végeznünk. Többször megpróbálunk kapcsolatba lépni Előretolt Alaptáborunkkal a franciák rádióján keresztül. Eredmény: nulla. Szeretnénk egyeztetni a velünk egy engedélyen lévő amcsikkal, hogy nekik is jó-e, ha a jakok 22-én érkeznek. (Természetesen 23-án hagynánk el az Előretolt Alaptábort, és 24-én indulnánk a dzsipekkel Kathmandu felé.
Beszélek az összekötőtiszttel, és megállapodunk, hogy az Előretolt Alaptáborból levelet küldök majd. Lemegyek délután üldögélni Dorjéhez, csak úgy, üldögélni. Odalent még „csehovosabb”: hószitálás, sehol egy turista. Felfele elcsípek egy teherautót.
Este kapok több nagyon kedves és megható sms-t otthonról. „Holnap indulunk fel” – gondolom, és jóleső érzéssel bújok be a hálózsákomba.
Klein Dávid
EDGE 8000 – Eseményhorizont
az AHICO Everest Expedíció (2007) Alaptábora (5200 m)
Itt ÜZENHETSZ a fiúknak!
