A tanácskozáson meghívott vendégként részt vett többek között Mathieu Sprengers, az UEFA Végrehajtó Bizottságának holland tagja, Elbert Gábor, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sport szakállamtitkára, Vlatko Markovic, a horvát szövetség elnöke, valamint a magyar-horvát 2012-es Európa-bajnoki pályázat szervezőbizottságának hazai és horvát vezetője: Gyárfás Tamás és Zoran Cvrk.

Elsőként az MLSZ előző évi tevékenységének értékeléséről esett szó. A szövetség jelenlegi és jövőbeni stratégiájának négy alappillére az OLLÉ Program, a Telkiben létesítendő technikai centrum, az utánpótlás-program és az Euro 2012-es pályázat.

Az OLLÉ Programról és a technikai központról Scheer Sándor, a terveket felügyelő elnökségi tag tartott prezentációt. Az utánpótlás-programmal kapcsolatban Kovács Szilveszter, az MLSZ fiatal szakértője, Elbert Gábor sport szakállamtitkár és dr. Szabó Tamás, a NUPI igazgatója mondta el véleményét és ismertette annak a hosszútávú tervnek részleteit, amelyre nem kevesebb, mint 400 millió forintot biztosít az állam.

Az Euro 2012-es pályázatról, amelynek sikerében - ahogyan ezt valamennyi hozzászóló hangsúlyozta - mindenki bízik, Gyárfás Tamás, a szervezőbizottság hazai elnöke adott bemutatót és tájékoztatást. Ezután pályázati partnerünk, a horvát szövetség elnöke, Vlatko Markovic szólt a küldöttekhez, majd Mathieu Sprengers következett. Az UEFA Végrehajtó Bizottságának tagja, aki az európai szövetséget képviselte hivatalosan a tanácskozáson, valamennyi témát igen magasra értékelte, és különösen az OLLÉ Program jelentőségét emelte ki.

- Ha az OLLÉ Program beváltja a hozzá fűzött reményeket, úgy ismét sikeres lehet a magyar labdarúgás, és példaként lehet majd állítani más kelet-európai országok elé is - mondta egyebek között a sportdiplomata.

A második, harmadik és negyedik napirendi pontot együtt tárgyalta a közgyűlés. Kisteleki István a gazdasági beszámolóval kapcsolatban elmondta: az elmúlt év mérleg szerinti eredménye több mint ötmillió forint. Az MLSZ elnöke a távlati célokkal kapcsolatban kijelentette, hogy a szövetség szolgáltató szervezetként kíván működni, s céljai között szerepel többek között a családok visszacsábítása a futballmeccsekre.

A küldöttek a pénzügyi beszámolót, a közhasznúsági jelentést, valamint a felügyelő bizottsági jelentést is elfogadták - az esetek többségében nemcsak jelentős többséggel, hanem szinte egyhangúlag. Sebes József, a felügyelő bizottság elnöke szóbeli kiegészítést is adott a jelentéshez. Hangsúlyozta: pénzügyi vonalon megtörtént a szerkezeti elmozdulás, és ha még sok is a tennivaló, a szövetség gazdálkodása jó irányba tart.

Ezután került sor az alapszabály-módosításra, amelynek során harmincöt módosítási javaslatról szavaztak a küldöttek, s szinte kivétel nélkül valamennyit támogatták. A tagság nyolcvan százaléka támogatta, hogy megszűnjön a Magyar Labdarúgó Liga, amelynek feladatai más formában kerülnek majd megoldásra. Ezen kívül fontos változtatás az alapszabályban, hogy a sportági parlament felhatalmazta az MLSZ mindenkori elnökét arra, hogy adott esetben, amennyiben fontosnak tartja megválassza tanácsadóit, tanácsadó testületének tagjait.

- A liga kezdeményezte saját megszüntetését - mondta Kisteleki István, a szövetség vezetője. - Az elnökség a tagszervezetek számát akarta csökkenteni, hiszen a profi liga mellett létezett a hivatásos liga, az amatőr liga. Ezeknek a testületeknek a fenntartása régebben több száz millió forintba került, irányításom alatt viszont hetvenmillióra csökkentettük ezt a költséget.

- Mivel azonban a ligák üzletet nem kötöttek, nem voltak hatékonyak, nem tudták segíteni a csapatokat. Az elnökségben hat képviselőjük van a profiknak, társadalmi munkában. Az elnökség a tiszta, átlátható viszonyok megteremtése érdekében egy-két év alatt meg akarta szüntetni ezeket a vadhajtásokat.

Az MLSZ hosszútávú programjainak sikeres végrehajtása érdekében a küldöttek úgy határoztak, hogy az OLLÉ Program egy kht, a technikai centrum pedig egy kft részeként működik majd - mindkét társaság az MLSZ százszázalékos tulajdonában lesz.