Brazília 6 milliós metropolisának van olyan kerülete, ahová nem mernek még a rendőrök sem bemenni. A magyar Külügyminisztérium honlapján figyelmezteti a Rióba utazókat, hogy az elmúlt időszakban a közbiztonsági helyzet tovább romlott, „különösen veszélyes területnek számítanak a turisták számára az ún. favellák (hullámlemezekből összetákolt nyomornegyedek - a szerk.), ahol a közbiztonsági helyzet még az átlagosnál is veszélyesebb”. Van olyan városrész, ahol csak szakaszosan van áram. Helyi járványok idején közegészségügyi hadiállapotot szoktak hirdetni. Mégis hogyan előzhette meg a többi sokkal esélyesebbnek tűnő várost Rio?
„A 138 döntéshozó NOB-tagnak nincs kötött mandátuma, nincs indoklási kötelezettsége, nincs fellebbezésre lehetőség.” - ad betekintést Szalay-Berzeviczy Attila, aki a Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) elnökeként évek óta figyelemmel követi a döntéshozatali folyamatot. Van, aki történelmet akar írni, van, aki kedvenc sportága szerint szavaz. De akad olyan is, aki nemzeti érdekeit vagy saját országának későbbi olimpia reményeit tartja szem előtt. A lényeg, hogy nincs szabály. Így történhetett, hogy az abszolút favorit, Chicago már az első körben elszállt, majd sorban Tokió, Madrid kapitulált az esélytelennek gondolt riói pályázat előtt. Pedig az amerikai nagyvárosban akár már holnap olimpiát lehetne rendezni, viszont Rióban konkrétan semmi nincs kész.
„Nem hatotta meg a NOB-tagokat, hogy Michelle Obama fél órán keresztül azt ecsetelte, hogy hol homokozott Chicagóban. Arrogánsak voltak, azt hitték, zsebben van az olimpia.” - magyarázta az amerikai betlit Bienerth Gusztáv, aki a 2014-es riói labdarúgó-világbajnokság szervezőbizottságának tagjaként közelről ismeri a brazil nagyvárost, a BOM felügyelőbizottságának tagjaként pedig a kandidálási folyamatot is. Pedig végül az elnök, Barack Obama is befutott, kérdés, hogy az a négy óra, amit Koppenhágában, a helyszínen töltött, javított vagy inkább rontott a helyzeten. Összehasonlítási alapnak csak annyit, hogy legutóbb Tony Blair angol miniszterelnökként a londoni olimpiáért három napot szánt a küldöttek meggyúrására. Az utolsó napoknak egyébként is óriási jelentőségük van, a NOB-tagokat egyesével próbálják meggyőzni a profi lobbisták. Állítólag már nem a 2002-es Salt Lake City szervezői által meghonosított módon: akkor kiderült, hogy szimplán megvettek egyes tagokat, de volt, aki gyermeke egyetemi tanulmányait finanszíroztatta meg a szervezőkkel, mások Disneylandbe mehettek szórakozni, volt döntnök a Super Bowl döntőjén vagy éppen Las Vegasban - a későbbi nyertes költségén. Higgyük, hogy ma már ez másképp megy, de attól mégsem lehet eltekinteni, hogy a riói döntés utáni napokban a Chicago Tribune már arról írt, hogy a francia voksokért cserébe Brazília majd katonai repülőgépeket vesz Párizstól. Pedig látszólag mára szigorodtak a szabályok, így például, ha Budapest kandidálna 2020-ra, a 2011-es pályázat beadásától a 2013-as döntésig NOB-tag be nem tehetné a lábát Magyarországra. De addig még nagyon hosszú út vezet. Ha maradunk a BOM által megcélzott 2020-as olimpiánál, akkor 2011-ben egy országkérdőív lenne a válasz a magyar jelentkezésre, majd 2012-ben a NOB technikai szemlebizottsága mérné fel a terepet. Ezt követően felállítanak egy ötös listát, ezek a városok lesznek jogosultak a "Candidate city" és az öt karika használatára a szavazásig. Az "ötös" tagjai egy mindenre kiterjedő kérdőívet kapnak vissza, végül a technikai szempontok alapján felállítanak egy erősorrendet, amely persze nem köti a NOB-tagokat. Ezen a listán Rio a negyedik volt - csak azért nem ötödik, mert Dohát diszkvalifikálták a versenyből (lásd keretes írásunkat). Aztán jön a végső show, 45 percben kell megadni a végső lökést, az 5 perces minifilmek rendezését olyan rendezők vállalták korábban, mint Steven Spielberg vagy Párizsért Luc Besson.
