6. nap.

Nem tudom, hogy mi lehet, de „szand(i)okán” úgy eltűntek, mint ha kergették volna őket. Egyszer sem hallottam, hogy valamelyik is „felcsendült volna” a hangszórókból. Lehet, hogy csak a csapat „kíméletlenebb”, autót vezető tagjai váltak kíméletesebbé, és könyörültek meg rajtunk, mivel mi, jobb híján csak az alvás művészetét gyakorolgattuk. Azt tartják, hogy hosszútávon unalmas az autóban, mert az ember csak alszik. Lehet, hogy így van. Ez az út azonban erre kőkeményen rácáfolt, mivel akármikor felébredtem alvás után, mindig más körülmények fogadtak. Eső, szél, napsütés, helyek, síkságok, városok, utak, másik ország stb. Ezek után lehet azt mondani, hogy egyhangú az utazás?

A történésekről, kalandokról nem is beszélve. Mint például az utolsó éjszakánkon hazafelé, a francia Cannes utáni autópálya-szakaszon vészesen  fogyni kezdett az üzemanyag. Sebaj, jön a kút, még 17 km és tankolunk. Azonban a benzinkutak istene erről nem így vélekedett, mert amikor odaértünk a kútnak csak hűlt helye volt… építették. Következő (tábla szerint) 23 km. Az nem sok.. de az is zárva volt. Még van azért esélyünk, mert 50 km-re ott a következő, ami mégsem volt ott. Volt viszont a másik oldalán az autópályának. Laci döntött és nyomott egy satut, majd fogta az egyik kannát, és átvágott az autópályán … a szükség nagy úr! 4.5 tonnát nem könnyű tologatni. Különben is éjszaka volt. Jóformán senki sem volt az úton. Na, megjött szerencsésen és miután betöltöttük a húsz litert, autóba be és „go home”… Pontosan 2 km után visító röhögés, mert ott volt előttünk a nyitva tartó benzinkút. Öcsi szerint a túloldali kutas, hogy sikíthatott, hogy szerencsétlenkedünk, ráadásul látta merre megyünk, és azt is tudta hol van a kút! Innen már „simán” ment minden Budapestig, leszámítva a kitartó olasz esőt és néhány IQ-betyár határőr izmozott kissé de ők is csak unalomból!

Összefoglalva, komoly élmény volt számomra. A Formula Team csapatának tagjai kiváló emberek, akiket egy cél hajt egy irányba! Az pedig a versenyzés, a minél jobb technikai és sporteredmények elérése. És itt nem szabad elfelejtenünk, hogy egytől egyig, munka mellett a sport szeretete miatt teszik ezt már „tizenévek” óta! Megragadva a lehetőséget, ismételten megköszönöm nekik a nyitottságot, ahogy „be”fogadtak; az önzetlenséget végig az út során; a „visítós” perceket; a különleges élményt; a türelmet, ahogy elmagyarázták a dolgok működését; a lehetőséget, hogy a színfalak mögötti előkészületekbe, elfoglaltságokba is betekintést nyerhettem! Egyszóval remek csapat vagytok!

Ami pedig a hazai VB. Forma futamot illeti: biztos, hogy mindenki számára jó szórakozást nyújtó kuriózum számba menő esemény, ha élőben láthat egy ilyen jellegű versenyt, ahol kb. 20, hatméteres, 2000 cm3 által, 170 km/óra sebességgel előrehajtott hajó szaggatja a víz felszínét! Persze, ebben jelentős segítségünkre lehetne a Magyar Motorcsónaksport Szövetség is, hogy a hazai vb futamok ne csak elvi síkon létezzenek, hanem a valóságban is. Tény, hogy egy itthoni vb futam, nem fogja megoldani a versenyek hosszú utazásaival járó kellemetlenségeit, de ahogy a világ többi pontján élőknek is, úgy nekünk magyaroknak is legalább annyira tetszene egy ilyen volumenű, nem mindennapi sportrendezvény!

És ne hivatkozzunk a kevés nézőszámra. Az csak média és reklám kérdése!

Irta: CÉZÉ